Az a fránya hüvelygomba, mégis mit tehetünk ellene?

A hüvelygomba, más néven vaginális candidiasis, egy gyakori hüvelyi fertőzés, amit a Candida albicans nevű élesztőgomba okoz. Ez a gomba természetes módon is jelen van a hüvelyben, de ha elszaporodik, fertőzést okozhat.

Mi okozhat hüvelygombát?

Számos esetben jelentkezhet nőknél hüvelygomba, az egyik leggyakoribb ilyen eset az antibiotikum használat. Ilyenkor ugyan is az antibiotikumok elpusztítják a jótékony hüvelyflórát alkotó baktériumokat is, amelyek ezáltal nem lesznek képesek természetes módon meggátolni a gomba túlzott elszaporodását.

A hormonális változások szintén növelhetik a hüvelygomba kialakulásának kockázatát. Ez bekövetkezhet terhességkor, menstruációs ciklus során vagy fogamzásgátló tabletták szedésekor. A magas vércukorszint esetén a hüvelygomba szintén könnyebben elszaporodik, ezért utalhat a gyakori hüvelyi gombás fertőzés cukorbetegségre is.

A gyógyszerek vagy betegség által legyengített immunrendszer szintén növelheti a gombás fertőzés kialakulásának kockázatát. Nem utolsó sorban a szűk szintetikus anyagból készült alsóneműk viselése is komoly kockázattal járnak, hiszen olyan mikroklímát alakítanak ki, amely kedvez a gombák szaporodásának.

Mik lehetnek a hüvelygomba tünetei?

• Viszketés a hüvely körül.
• Égő érzés különösen vizeléskor vagy közösüléskor.
• Vörösség és duzzanat a hüvely környékén.
• Fehér, túrószerű hüvelyi folyás, amely szagtalan.
• Fájdalom vagy kellemetlen érzés a hüvelyben.

A hüvelygomba kezelése

A hüvelygomba kezelésére többféle lehetőség áll rendelkezésre. Nem súlyos esetben a tünetek megjelenésekor elegendő lehet hüvelyflóra helyreállító készítmények használata, hiszen, ha pótoljuk a hüvelyflóra nem kóros tagjait, azok meggátolják a jelenlévő gombák szaporodását. Súlyosabb esetben a hüvelyflóra helyreállítást meg kell, hogy előzze egy gombaellenes kezelés, mely kiírtja a patogén gombákat és ezt követően lesz szükség arra, hogy visszaállítsuk a normál hüvelyflórát.

A gomba elleni kezelés a legtöbb esetben helyi alkalmazást jelent kenőcs, vagy kúp formájában. Ezeket recept nélkül is lehet kapni, és közvetlenül a hüvelyben kell alkalmazni. Általában egy vagy több napig kell használni őket. Komolyabb fertőzés esetén szükség lehet orális gombaellenes gyógyszerekre. Ezeket az orvosunk írja fel nekünk és ő határozza meg az adagolás gyakoriságát és hosszát is a fertőzés függvényében.

Hogyan előzhetjük meg a hüvelygomba kialakulását?

Tartsuk épen a hüvelyflórát! Időnként érdemes egy-egy helyreállító kúrát tartani, még akkor is, ha nincs panaszunk. Amennyiben antibiotikumot kell szednünk minden féleképpen szedjünk mellé probiotikumot, illetve alkalmazzunk laktobacillus tartalmú hüvelykúpokat. Fontos, hogy az antibiotikum kúra letelte után még legalább egy hétig folytassuk a hüvelyflóra helyreállító kezelést.

Figyeljünk öltözködésünkre. Viseljünk légáteresztő, pamut alsóneműt, és kerüljük a szoros ruházatot. Kerüljük a túlzott cukorbevitelt, különösen, ha cukorbetegek vagyunk. Mosakodjunk rendszeresen, de ne használjunk illatosított tisztálkodószereket a hüvely környékén, valamint olyan szereket, amik felboríthatják a hüvely pH-ját. Fürdés után alaposan törölközzünk meg, hogy elkerüljük a nedvesség felhalmozódását a hüvely környékén.

Hüvelygomba esetén általában nem szükséges azonnal orvoshoz fordulni, különösen, ha a tünetek enyhék, és korábban már volt hasonló fertőzésed, amit sikeresen kezeltél. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor érdemes orvosi segítséget kérni.

Mikor forduljunk orvoshoz hüvelygomba esetén?

Ha még soha nem volt hüvelygombánk, fontos orvoshoz fordulni a pontos diagnózis érdekében. A hüvelygomba tünetei hasonlóak lehetnek más hüvelyi fertőzésekhez, például bakteriális vaginózishoz vagy szexuális úton terjedő fertőzésekhez.

Orvosi segítséget kell kérni, ha évente négy vagy több alkalommal jelentkezik a hüvelygomba. Mivel ez visszatérő fertőzésre utalhat, ami komolyabb problémát is jelezhet. Akkor is fel kell keresnünk orvosunkat, ha a vény nélkül kapható gyógyszerek használata után sem javulnak a tünetek, vagy rosszabbodnak. Ha a tünetek nagyon súlyosak (erős viszketés, égő érzés, duzzanat, fájdalom), azonnal forduljunk orvoshoz.

Amennyiben terhesség áll fenn semmi esetre se próbáljuk meg otthon kikezelni magunkat, mivel bizonyos gyógyszerek nem ajánlottak terhesség alatt. Ha a hüvelyi folyás színe, szaga vagy állaga jelentősen megváltozik, illetve, ha láz, alhasi fájdalom vagy véres folyás jelentkezik, az orvosi vizsgálat elengedhetetlen.

Hogyan különböztethető meg a hüvelygomba a bakteriális vaginózistól?

A két fajta hüvelygyulladás a hüvelyfolyás alapján általában egyszerűen elkülöníthető egymástól.

A hüvelygombára jellemző folyás általában fehér, vastag, és túrószerű és szagtalan, míg a bakteriális vaginózisra jellemző általában vékonyabb, szürkés vagy sárgás és kellemetlen, halra emlékeztető szaga van.

Hogyan diagnosztizálják a hüvelygombát?

A hüvelygomba diagnosztizálása több lépésből áll, amelyeket az orvos végez el, hogy pontosan megállapítsa a fertőzést és kizárjon más hasonló tüneteket okozó állapotokat. Az orvos először is felveszi az anamnézist úgy, hogy kérdéseket tesz fel tüneteinkkel kapcsolatban.  Ezt követően megvizsgálja a hüvely és a külső nemi szervek állapotát, majd leveszi a hüvelyi kenetet, amit aztán mikroszkóp alatt vizsgál meg.

Az orvos pH-tesztcsíkkal megméri a hüvely pH-értékét. Hüvelygomba esetén a pH általában 4,0-4,5 (normális savas tartományban), míg bakteriális vaginózis esetén a pH-érték magasabb (5 vagy felette). Ez a teszt segít megkülönböztetni a különböző hüvelyi fertőzéseket.

Ha a tünetek nem egyértelműek vagy a kezelés nem volt hatékony, az orvos tenyésztést végezhet. Ez a laboratóriumi teszt lehetővé teszi a gombafajta pontos azonosítását és annak meghatározását, hogy melyik gombaellenes kezelés lesz a legmegfelelőbb.

A hüvelygomba diagnosztizálása során az orvos célja, hogy biztosan megállapítsa, valóban gombás fertőzésről van-e szó, és kizárja más hasonló tüneteket okozó állapotokat, például a bakteriális vaginózist, szexuális úton terjedő fertőzéseket vagy más hüvelyi gyulladásokat. Ha a tünetek nem egyértelműek vagy visszatérőek, az alapos diagnózis különösen fontos a megfelelő kezelés kiválasztásához.