Miért is kellenek nekünk a probiotikumok?

Mi a probiotikum?

A probiotikumok olyan, pozitív hatással bíró természetes, élő mikroorganizmusok melyek segítenek megőrizni és helyreállítani bélflóránk egészségét. Szervezetünk velük először születésünk pillanatában találkozik, felnőtt korunkra jellemző bélflóránk pedig 2-3 évesen alakul ki.

A probiotikumoknak nagyon szerteágazó hatásuk van a szervezetre. Elsődleges feladatuk a bélrendszerben lévő kórokozó baktériumtörzsek megtelepedésének és növekedésének megakadályozása. Mindemellett nélkülözhetetlen szerepük van immunrendszerünk megfelelő működésében is, mivel támogatják az immunreakciókért felelős sejtek, a T-limfociták szaporodását is.

Nem utolsó sorban szerepet játszanak az emészthetetlen anyagok, toxinok bontásában is, segítik a kalcium, a magnézium és a vas felszívódását, valamint néhány vitamin szintézisét is. 

Mi történik, ha felborul a bélflóra egyensúlya?

Ilyenkor többféle tünet is jelentkezhet:

• hasmenés

• puffadás

• fáradékonyság

• levertség

• ingerlékenység

• anyagcsere-folyamatok megzavarodása

• allergiás reakciók

Mitől borulhat fel az egyensúly?

Több okra is visszavezethető a normál flóra felborulkása:

• antibiotikumok szedése

• szennyezett élelmiszerek fogyasztása

• nagyon egyoldalú táplálkozás

• túlzott alkoholfogyasztás

• dohányzás

Melyik probiotikumot válasszuk?

A patikákban rengeteg probiotikum készítmény között válogathatunk. A készítmények főleg a tartalmazott baktériumtörzsek számában és típusában különböznek. 

Vannak termékek melyek csak egyféle törzset tartalmaznak, míg mások többet. Az is számít, hogy a törzsek közül hány bizonyítottan hatékony. A legjobb, ha minél több baktériumtörzset tartalmazó készítményt választunk. Meghatározó kérdés az is, hogy a probiotikum mennyire áll ellen az antibiotikumoknak és a gyomorsavnak. Egyes készítmények eleve ellenálló törzset tartalmaznak, vagy védelmet jelentő bevonattal rendelkeznek. 

A probiotikumok számos gyógyszerformában elérhetőek. Vannak rágótabletták, folyadékok, tabletták. Válasszuk mindig azt az alkalmazási módszert, ami számunkra a leginkább megfelelő.

Mikor érdemes probiotikumhoz nyúlni?

A bélflóra az egyensúlyának felborulásakor nem tudja megfelelően ellátni feladatát. Ennek jelentőssége, mind felnőtt, mind gyermek korban igen jelentős. Szakemberek szerint az egészséges emberek is tarthatnak évente egyszer vagy kétszer probiotikum kúrát. 

Az elmúlt évtizedek alatt sokat változtak étkezési szokásaink. Gyors ételek, fagyasztott ételek, diéták, ezek mind-mind a modern társadalmak vívmányai. Ezekben az ételekben egyre kevesebb hasznos baktérium található meg, ami összeköthető azzal, hogy az emberi szervezet bélflórájában manapság már kevesebb bélbaktérium található, mint korábban. 

A normál bélflóránk fertőzéses megbetegedések esetén kiszorítja a kórokozó baktériumokat, megakadályozzák a gombák kóros elszaporodását és a gátolják a vírusok károsító hatását is. Gyulladásos bélbetegségek kiegészítő terápiájaként hosszabb távú szedése is hasznosnak bizonyult. 

A probiotikumok jótékony hatásukat nemcsak az emésztőrendszerünkben fejtik ki. Atópiás dermatitiszben (bőrgyulladás) szenvedő betegeken végzett tanulmányban a probiotikumok szedését követő hat héttel a bőrtünetek javulását észlelték. Alkalmasak a hüvely normál flórájának helyreállítására és fenntartására is. Így a visszatérő, makacs hüvelyfertőzések kezelésének kiegészítő gyógymódjaként is jó hatásfokkal alkalmazhatóak. Szedhetjük még őket felső légúti allergiás megbetegedések idején is.

Akármilyen problémáról is legyen szó, a jótékony hatás nem azonnal jelentkezik. Az antibiotikum okozta hasmenés elkerülhető, ha a probiotikumot a kúra alatt, és utána legalább 5–14 napig szedik, vastagbélgyulladásnál pedig 12 hónapos alkalmazást javasolnak.

Vannak vizsgálatok arra is, hogy a csecsemőkori kólika (hasfájás) kezelését kiegészíthetik ilyen készítmények. A probiotikumok hasznosak lehetnek Helicobacter-fertőzésnél (gyomor-bélrendszeri kórokozó) és az irritábilis bél szindrómánál (az emésztőrendszer funkciózavara) is, valamint kutatások igazolták, hogy enyhítik a laktózintolerancia tüneteit.

Meddig kell szedni a probiotikumot?

A szedés ideje attól függ, hogy milyen kóros elváltozásról van szó, illetve milyen külső tényező miatt szedjük. Más időtartam javasolt gyulladás, illetve megelőzés céljából való alkalmazás esetén. 

Az orvosi javallat nélkül nagy dózisban szedett probiotikumnak azonban mellékhatásai lehetnek. Tudományos kutatások arra az eredményre jutottak, hogy több probiotikum nagy dózisban való együttes alkalmazása emésztőrendszeri panaszokon (pl. puffadás) túl akár kognitív zavarokat is okozhat, azaz zavartságot és a koncentrációs képesség csökkenését tapasztalhatják a betegek. Az eredmények fényében a szakemberek felhívják a figyelmet a mértéktartó probiotikum-adagolásra.

Antibiotikum vs. probiotikum

Az antibiotikumok alkalmazása bakteriális fertőzés kialakulásakor javasolt, amikor káros baktériumok telepednek meg a szervezetben. Sajnos azonban az alkalmazott gyógyszer nem tudja megkülönböztetni egymástól a káros és a nem káros baktériumokat, így a szervezetben található hasznos baktériumokat is elpusztítja. Mellékhatásként hasmenés jelentkezhet, ami jelzi, hogy sérült a bélflóra. 

Antibiotikum szedésekor fontos tisztában lenni azzal, hogy az alkalmazott probiotikum ellenáll-e az antibiotikumnak vagy sem. Amennyiben ellenáll a két készítmény egymással együtt egy időben is szedhető. Amennyiben ebben nem vagyunk biztosak, akkor inkább az antibiotikum bevételét követően 1,5-2 órával alkalmazzuk a bélflóra helyreállítót. 

Probiotikum szedése a terhesség alatt

A bélflóra helyreállító készítmények terhesség alatti alkalmazásának számos előnye van mind az anyára mind a babára nézve.

A terhesség során kialakult hormonális változások, fáradtság, stressz felboríthatja a bélrendszer egészséges flóráját, lelassulhat az emésztőrendszer működése és székrekedés alakulhat ki. A kismamák gyakran küzdenek emésztési nehézségekkel, hányingerrel, hányással. A probiotikumok fogyasztása helyreállítja a bakteriális egyensúlyt és megszünteti a panaszokat.

Az anyatejjel bekerülő probiotikumok az újszülött immunrendszerét is erősítik. Azonban bizonyos esetekben amikor antibiotikumot kell adni a kicsinek mindenképpen adjunk mellé probiotikumot is, lehetőleg az anyatejjel. 

Erre is figyeljünk!

A húgyúti fertőzések vagy nőgyógyászati problémák kezelésére használt antibiotikumok kifejezetten ártanak a hüvelyflórának. Károsíthatják a jótékony tejsavbaktériumokat a felsőlégúti fertőzésekre szedett antibiotikumok is. Célszerű hüvelyi probiotikumot, kúpot, hüvelytablettát vagy géleket használni antibiotikus kezelés után. Ezek segítenek helyreállítani a kezelés miatt meggyengült, megfelelő pH-értéket is biztosító hüvelyflórát. A hüvelyflóra regenerálását segítheti még a probiotikus tampon is.