Őszintén a hisztamin intoleranciáról

Mi is az a hisztamin?

A hisztamin az emberi szervezetben megtalálható életfontosságú hormon, és idegi átvivő anyag is egyben. Fontos szerepet tölt be az immunrendszer védekező mechanizmusaiban, valamint a szervezet idegen anyagokkal szembeni allergiás reakcióinak kialakulásában.

Fontos megjegyezni, hogy mindamellett, hogy a hisztamint a szervezetünk is előállítja, ételekkel is italokkal is jelentős mennyiséget juttathatunk be belőle szervezetünkbe.  

Szervezetünkben a hisztamin bontására két enzim szolgál: a diamin oxidáz (DAO) és a hisztamin N-metil-transzferáz (HMT). Ezek segítségével az egészséges ember szervezete a táplálkozás során bejutó, vagy az ott felszabaduló hisztamint gyorsan közömbösíti. Életideje nagyon rövid, mindössze 10-60 perc.

Hisztamin intolerancia kialakulása

Ha a hisztamin lebomlási folyamatában valami hiba lép fel, vagy a bontó enzim mennyisége nem elegendő, akkor a szervezetben megnő a hisztamin mennyisége. Amikor a hisztamin szervezetben koncentrációja eléri, vagy átlépi a határértéket, akkor jelentkeznek a panaszok.

A szerzett hisztamin intolerancia lehet átmeneti és ebből adódóan visszafordítható, ha a kiváltó ok megszűnik.

Ha a szervezetünkben túl sok lesz a hisztamin, akkor egy úgynevezett túlérzékenység alakulhat ki, amely nem azonos az allergiával. Ezt nevezzük hisztamin intoleranciának, amely következtében allergiás reakciók lépnek fel: hólyagok, viszketés, rossz közérzet, hányás, hasmenés, asztmarohamok és fejfájás. Szinte bármely életkorban kialakulhat, főként a nőket érinti. 

Hisztamin intolerancia kialakulásának okai

A hisztamin intolerancia kialakulásában számos, részben egymást kölcsönösen erősítő probléma játszhat szerepet. Előfordulhat, hogy a bélfalban található hisztamin bontó enzim működése örökletes úton, vagy valamilyen betegség, mikrotápanyag (C-vitamin, B6-vitamin, B12-vitamin, magnézium, réz, mangán, cink) hiány, gyógyszer- vagy alkoholfogyasztás miatt csökken.

Gyenge gyomorműködés esetén, vagy alacsony gyomorsav termelésnél, előfordul, hogy csökken a fehérjeemésztés hatékonysága. Ilyenkor a bélben az emésztetlen fehérjéket patogén baktériumok bontják, melyek némelyike közvetlenül hisztamint termel. A normál bélflóra egyensúlyának felborulása is eredményezheti a hisztamin termelő baktériumok elszaporodását, ami szintén emeli a szervezetben megtalálható hisztamin mennyiséget. 

A túlzott hisztamin felszaporodás hátterében immunológiai problémák is megbújhatnak. A hisztamint termelő hízósejtek fokozott aktivitásának hátterében gyakran krónikus betegségek állnak. 

A hisztamin szintre befolyással lehetnek a szteroid hormonok is. Az ösztrogén magasabb szintje, és a progeszteron, illetve a kortizol hormon hiánya a hisztamint kibocsátó hízósejtek fokozott aktivitását váltja ki. 

Számos vitaminhiány esetén a hisztamin bontása nem megfelelő. Ez figyelhető meg a B12-vitamin, folsav, magnézium hiány mellett is. D-vitamin hiány esetén a hízósejtek  hisztamin kibocsájtása nő meg.

Figyelnünk kell arra is, hogy bizonyos gyógyszerek (izomlazítók, fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők, antibiotikumok, köptetők) is befolyásolhatják a hisztamin lebontását.

Hisztamin intolerancia tünetei

A hisztamin intolerancia tünetei sokfélék lehetnek, diagnosztizálása éppen ezért nehézkes. Míg vannak olyanok, akiknél mindössze egy-két panasz jelentkezik, addig másoknál sokkal összetettebb tünet csoportok alakulnak ki. 

A tünetek súlyosságát a vérben jelen lévő hisztamin szint határozza meg. Magas hisztamintartalmú ételek elfogyasztása után már pár órán belül jelentkeznek a tünetek, de gyakran előfordul, hogy a panaszok nem étkezés után, hanem akár napok múlva jelennek csak meg. 

Gyakori tünetek: bőrviszketés, bőrkiütés, bőrkivörösödés, arckipirulás. Mindezek mellett hisztamin intoleranciára utalhatnak az alábbi tünetek is: émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, hasfájás, puffadás, gyomorégés, fejfájás, szem körüli ödéma, orrfolyás, tüsszögés, köhögés, orrpolip, légszomj, rekedt hang, menstruációs görcsök, csalánkiütés. A ritkább panaszok közé tartozik: alacsony vérnyomás, szédülés, szapora pulzus, szívritmuszavarok.

Hisztamin intolerancia diagnosztizálása

Az elvégezett vizsgálatok típusa attól függ, hogy milyen tünetek utalnak hisztamin intoleranciára.  Általánosságban elmondható, hogy mindig végeznek allergia vizsgálatokat, melyekkel különböző légúti és táplálék antigén allergiára próbálnak fényt deríteni.

Laboratóriumi vérvizsgálat során a DAO enzim koncentrációját mérik. Csökkent DAO szint valószínűsíti a hisztamin intoleranciát. A DAO értéke hivatalosan 10-100 U/ml (egység/milliliter) között van, de a megfigyelések szerint a 20 U/ml alatti érték már járhat klinikai tünetekkel.

Hisztamin intolerancia és táplálkozás összefüggése

A hisztamint egyáltalán nem tartalmazó ételek listája nagyon rövid, ilyenek a teljesen tiszta víz, finomított zsírok, cukor és só. Az ételek, élelmiszerek hisztamintartalma függ a tárolástól, az éréstől és a feldolgozástól. Minél inkább erjesztett vagy hosszabb ideig érlelt egy élelmiszer, annál magasabb lehet a hisztamintartalma.

Fontos tudni, hogy a hisztamin hőre nem bomlik, így ami a sütés-főzés előtt az ételben volt, nagyrészt utána is benne marad.

Magas hisztamintartalmú élelmiszerek:

• alkohol (pezsgő, vörös- és fehérbor, sör)

• érett sajt

• belsőségek, füstölt hús, szalámi, kolbász, sonka, virsli, szalonna

• halkészítmények (konzervek, makréla, szardínia, hering, lazac)

• a tenger gyümölcsei (rák, csiga, kagyló, polip) csakis hosszabb szállítás és tárolás után, frissen nem!

• különböző mogyorófélék

• élesztővel készült kenyér és sütemények

• ketchup, paradicsom

• mustár

• ecet

• savanyú káposzta, kovászos uborka

• tartósított zöldségek

• csokoládé, kakaó

• szójaszósz

A hisztamin lebontását gátló, illetve hisztamin felszabadulást okozó élelmiszerek és gyógyszerek:

• ananász

• mangó

• kivi

• papaja

• banán

• avokádó

• citrusfélék

• eper, málna, körte

• dió

• spenót, borsó, lencse, bab, padlizsán

• gyógyszerek: diclofenac, aszpirin, indomethacin 

• jódtartalmú kontrasztanyagok

• élelmiszer adalékanyagok, ízfokozók

Kisebb mennyiségben ezek az élelmiszerek is tartalmaznak hisztamint:

• friss tejtermékek

• friss húsok, hal

• friss zöldségek, gyümölcsök

• fagyasztott zöldségek

Hisztamin intolerancia kezelése

A kezelés során hisztaminszegény, illetve hisztaminmentes diétára van szükség, melyet más néven mediátor mentes diétának is hívnak. A betegeknek csak azokat az élelmiszereket kell mellőzni vagy csökkenteni a fogyasztását, ami tüneteket okoz. Érdemes dietetikus szakember segítségét kérni az étrend összeállításához. 

Ha betartjuk a szabályokat akkor akár újból visszavezethető a korábban panaszt okozó élelmiszer az étrendbe. A diétán túl gyógyszeres kezelésre is van lehetőség. A terápia antihisztamin tartalmú, illetve diamin-oxidáz (DAO) enzim-tartalmú készítmény alkalmazását jelenti.

Hisztamin intolerancia esetén törekedjünk a bélflóra rendbetételére és rendszeresen alkalmazzunk probiotikum kúrát. 

Hisztamin intolerancia esetén ajánlott élelmiszerek:

• zöldségek: burgonya, répa, hagyma, tök, retek, brokkoli, póréhagyma, cukkini, uborka, spárga, fokhagyma, kukorica, rebarbara, cékla

• gabonatermékek: tönkölyből, rizsből vagy kukoricából készült tészta, zabpehely, kukoricaliszt, rizsliszt

• friss csirkehús vagy vörös húsok

• frissen fogott hal

• friss tojások

• gyümölcsök: alma, cseresznye, sárgabarack, őszibarack, áfonya, dinnye, ribizli

• tejtermékek: joghurt, túró, mozzarella, ricotta, író, tejszín

• tejet helyettesítő termékek: kókusztej, rizstej, zabtej

• gyógyteák