Röviden az asztmáról

Milyen betegség az asztma?

Az asztma egy hörgőszűkülettel járó krónikus betegség, melynek több fajtáját is megkülönböztetjük.  Az asztma akkor alakul ki, mikor a légutak valami miatt hiperérzékennyé válnak és a külső ingerekere (allergénekre, hideg levegőre, fizikai terhelésre) gyulladással reagálnak. 

Jellemzője a rohamokban jelentkező hörgőszűkület, ami köhögési és fulladási rohamokhoz vezethez, valamint a sípoló légzés. A jelenség hátterében az asztmára jellemző gyulladási folyamatok miatt megduzzadt nyálkahártya, valamint a simaizmok összehúzódása miatt beszűkült hörgők állnak.  

Az asztma elsősorban a fiatalkorúakat érinti, és az esetek kétharmad részében allergiás eredetű. Allergiás asztma azoknál az egyéneknél alakul ki, akik többek között pollenkere, fűfélékre, penészgombára, házi poratkára, állati szőrökre és tollakra érzékenyek.

A kezdődő asztma jelei

Az asztma kezdetei tünetei hasonlítanak a megfázás hurutos képleteihez.  A tünetek először leginkább intenzív testmozgást követően jelentkeznek, majd a beteget már éjszaka sem hagyják pihenni a folytogató köhögési rohamok.  

Az asztmás roham

Enyhe asztmás tünetről beszélünk akkor, ha a légzésprobléma csak néhány percre jelentkezik, majd minden helyreáll magától. Az asztma súlyosabb stádiumaiban az ilyen rosszulléteket nevezzük asztmás rohamoknak.

A roham kezdetekor a hörgők falában futó simaizmok összehúzódnak, aminek a következtében a légutak beszűkülnek a levegő pedig nem jut el a tüdő léghólyagocskáihoz. A levegő azonban távozni sem tud ilyenkor a tüdőből, így amikor a levegő utat tör magának az összeszűkült légutakon keresztül, akkor hallható a betegségre jellemző tipikus sípoló, fütyülő hang. Ez a típusos jele a légúti obstrukciónak (eltömődésnek, elzáródásnak).

A rohamok során jelentkező hörgőszűkület az oka a fellépő fulladásnak és a köhögésnek. A betegek súlyosabb esetben ilyenkor akár mellkasi feszülést, mellkasi szorítás is érezhetnek. Nagyon súlyos asztmás roham esetén a betegek oxigénhiányos állapotba is kerülhetnek, amely akár végzetes is lehet számukra. 

Az asztma jellemző tünetei:

• fulladás
• nehézlégzés
• múlni nem akaró köhögés
• mellkasi szorítás
• rohamokban jelentkező nehézlégzés
• sípoló kilégzés
• megnyúlt kilégzés
• nyakviszketés
• mellkastájék viszketése
• görcsös köhögés

Asztmás roham kezelése otthon

Az első és legfontosabb dolog, amit egy asztmás roham jelei észlelése esetében tennünk kell az az, hogy megőrizzük nyugalmunkat. Stressz hatására ugyanis a tünetek rosszabbodhatnak.  

A következő lépésként a kezelőorvosunkkal egyeztetett akcióterv szerint járjunk el. Alkalmazzuk az előírt rohamoldó szert szükség szerinti dózisban. Ha 15 perc után sem tapasztalunk javulást ismételjük meg a rohamoldó használatát.  Ha 20 perccel később még mindig nem állt vissza a normál légzésünk ismét alkalmazzuk a rohamoldó kezelést.  Otthoni körülmények között ez a maximális alkalom, amennyiszer használhatjuk rohamoldó készítményünket. 

Ha a tüneteink ennek hatására nem javulnak, esetleg még rosszabbodnak, hívjunk sürgősségi orvosi ellátást. Amennyiben az orvosi segítség nem érkezik meg 30 percen belül, még egyszer megismételhetjük a rohamoldó használatát. 

A leggyakoribb asztmás rohamot kiváltó irritáló tényezők:

Irritáló tényezők melyek asztmás rohamokhoz vezethetnek:

• házi poratka
• állatszőr 
• pollen
• por
• különféle ételallergének (allergiás asztma)
• füst, pl. cigaretta, légszennyezés
• kémiai irritáló anyagok 
• élelmiszerben található tartósítószerek, szulfitok
• túlzott fizikai aktivitás 
• refluxbetegség

Az asztma előfordulásának gyakorisága

A diagnosztizált asztma gyakorisága Európában 5-7 százalékosra tehető. Azonban vannak felderítetlen esetek, valamint olyanok, amikor a tünetek súlyossága nem indokolja a szakorvosi ellátást, így ezek a betegek nem kerülnek bele a statisztikába.  

Az asztma kezelése

Az asztmát jelenleg nem lehet meggyógyítani. Kezelésében az elsődleges cél a krónikus gyulladás megszüntetése a legutakban, valamint a hörgőtágítás.  A gyulladás mérséklésével, megszüntetésével elérhető, hogy ritkuljanak a rohamok vagy akár végleg meg is szűnjenek.  Ezért kerültek az asztma terápia első helyére a rohamok kialakulását profilaktikusan megakadályozó alacsony szteroid tartalmú befúvók, aeroszolok, oldatok.

Az asztma terápiában alkalmazott kis dózisú szteroidok alkalmazása biztonságos, majdhogynem mellékhatásoktól mentes. Figyeljünk a rendszeres és helyes alkalmazásra, a szájöblítésre, majd az öblítővíz kiköpésére, mert így elérhető, hogy csak minimális szteroid jusson a szervezetünkbe feleslegesen.  

Napjainkban hörgőtágítókat csak a rohamoldásban alkalmazunk, mivel ezek hatástartama csak pár óra.  Ilyenkor azonban alkalmazásuk elkerülhetetlen, mivel a megelőzéshez használt gyógyszerek ilyenkor már hatástalanok. 

A gyógyszeres kezelések mellett fontos a légzőizmok erősítése. Ezt elérhetjük sportolással és/vagy légzőgyakorlatokkal is. 

Fontos a probiotikumok és vitaminok folyamatos szedése is, mivel ezek támogatják immunrendszerünk működését. Hiszen a betegségek, főleg a felső légúti infekciók ronthatják az asztmás tüneteket.

Kinőhető-e az asztma?

A kisebb gyermekeknél gyakoribb a sípoló légzés, amit gyakran az asztmával azonosítunk. Azonban sokszor ez a tünet kisgyermekeknél a hörgők görcsös összehúzódása nélkül jelentkezik, tehát ilyenkor nem asztma áll a háttérben. Ennek egyszerű magyarázata annyi, hogy kicsi gyerekek esetében gyulladástól, gyulladásos nyálkahártya-megvastagodástól is összeszűkülhetnek a légutak, és jelentkezhet a sípoló légzés. Ezt azonban a gyerekek idővel kinövik. 

Az asztma és a reflux kapcsolata

Az asztmások 60-70%-a küzd refluxos panaszokkal. Az ördögi kör, hogy maga a köhögés és egyes szteroid tartalmú asztma gyógyszerek súlyosbíttathatják a reflux tüneteit. A reflux okozója a túlzott gyomorsav termelődés pedig felerősítheti az asztmás panaszokat. Éppen ezért, ha asztmás vagy és refluxos tüneteid is vannak mindenképpen keresd fel háziorvosodat.

Az asztma lehetséges szövődményei

A nem megfelelően kontrollált asztmának következményei lehetnek:

• fáradtság, kimerültség
• alulteljesítés a munkában vagy az iskolában
• depresszió, nyugtalanság, stressz
• csökkent tüdőfunkció
• akut asztmás roham esetén fulladásveszély
• gyermekek esetében növekedési elmaradás
• fertőzések

Az asztma megelőzése

Az asztmára való hajlam örökletes, azonban vannak olyan tényezők, melyek csökkenthetik a betegség kialakulásának esélyeit. Ilyen például: 

• védoltások felvétele (influenza, Covid)
• potenciális allergének kerülése
• dohányzás kerülése
• tudatos táplálkozás
• rendszeres testmozgás
• Immunrendszer erősítése ( C-vitamin, D-vitamin szedése)

A szívasztma

Szívasztma, másnéven tüdővizenyő egy főleg éjszaka jelentkező fulladásos kórkép. Hátterében a normál asztmával ellentétben nem a tüdő, hanem a szív, pontosabban a bal kamra elégtelen működése áll.  A szív nem megfelelő pumpafunkciójának következtében a tüdőben víz halmozódik fel, amely fulladásos rohamokat indukál.