Szervezetünk napi D-vitamin szükséglete. Mennyi az annyi?

Mit érdemes tudni a D-vitaminról?

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely a szteroid hormonok családjába tartozó aktív hormonként is funkcionál. Élettani szerepét tekintve nélkülözhetetlen elem a kalcium és a foszfor anyagcseréjében, a csontképződés folyamatában, valamint a csontok egészséges fejlődésében, így kulcs szerepet játszik a csontritkulás megelőzésében. 

Mindezek mellett véd a magas vérnyomástól és számos autoimmun betegségtől. Hatékony a fog- és fogágybetegségek, valamint a pikkelysömör kezelésében. Szabályozza az inzulinszintet és segítséget nyújt a cukorbetegség kezelésében.

A D-vitamin napozás közben az UV-B sugárzás hatására termelődik a bőrben. Áprilistól októberig húsz perces napon tartózkodás elegendő a napi D-vitamin szükséglet fedezéséhez. Fontos, hogy a nap érje az arcot és a fedetlen végtagokat is. A szoláriumok döntően UV-A sugárzást bocsátanak ki UV-B helyett, ezért hiába barnul a bőr, D-vitamin a szolárium használata során nem keletkezik. 

Az étrendünkben a D-vitamin minimális mennyiségben van jelen. Az élelmiszerek közül a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek a legjobb D-vitamin források. Az anyatej szintén kevés D-vitamint tartalmaz, így pótlása már csecsemő korban is nagyon fontos.

Napi D-vitamin szükséglet felnőtteknél

Egészséges felnőttek számára 1500-2000 nemzetközi egység bevitele javasolt naponta, a téli hónapokban főként táplálékkiegészítők formájában, mivel csupán élelmiszerekből ekkora mennyiség nem fedezhető. A kor előrehaladtával ez az érték nagyobb lehet, ahogy a szervezet termelőképessége egyre inkább csökken.

 A legújabb ajánlások szerint a napi 2000 NE D-vitamint heti egy alkalommal is be lehet vinni egy adagban (14 000 NE) vagy akár havi egy adagban (60 000 NE) is. A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin így túladagolható! Ezt tartsuk szem előtt az adagolási mód megválasztásakor. A D-vitamin túladagolásnak számos tünete lehet, mint például étvágytalanság, hányás, hányinger, hasmenés, székrekedés, gyengeség, fejfájás, idegesség

Várandós vagyok, szedhetek-e D-vitamint?

Vizsgálatok kimutatták, hogy a termékenységre és a magzati egészségre is hatással van a D-vitamin megfelelő szintje. A babát tervezőknek és a kismamáknak figyelniük kell arra, hogy a terhesvitaminok többsége mellett a D-vitaminból kiegészítő mennyiséget is szükséges szedni. Várandósság idején megduplázódik a kismama vitaminszükséglete, amely a magzat fejlődését is befolyásolja. A megfelelő D-vitamin-ellátottság jelentősen csökkenti a terhesség szövődményeinek a kockázatát és pozitívan hat a születendő gyermek egészségére is.

A D-vitamin hozzájárul a kismama immunrendszerének megfelelő működéséhez. Alapvető szerepet játszik a baba csont- és fogfejlődésében, a megfelelő csonttömeg elérésében, valamint a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülésében. A D-vitamin pótlása a várandósság alatt és a szülést követően is elengedhetetlen. A D-vitamin hozzájárul az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepe van az ideg-, valamint az immunrendszer fejlődésében.

Azok a gyerekek, akik megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz jutnak, kevésbé fogékonyak az 1-es típusú cukorbetegségre, az allergiás megbetegedésekre és az asztmára. Az újszülöttek és a csecsemők számára biztosítani kell a megfelelő mennyiségű D-vitamint, amíg elegendő napfényhez nem jutnak.

Mennyi D-vitamint adjak a gyereknek?

Gyerekeknek korosztályonként az alábbi napi D-vitamin szükséglet ajánlott:

• csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE

• kisiskolás korban 1000 NE

• kamaszkorban 2000 NE

A folyamatos D-vitamin ellátottságra akkor is szükség van, ha a gyermek sok időt tölt a napon.

Az őszi hónapoktól csökken a napsütéses órák száma, így ebben az időszakban fokozottan figyeljünk a D-vitamin pótlására. 3 éves korig csepp formájában ajánlott a bevétele, majd rágótabletta formájában szedheti a gyermek. A cseppet a csecsemők és kisgyermekek szájába, a nyelvére kell cseppenteni vagy egy kis kanálnyi anyatejre, illetve ételre. Az adagolásnál mindig tartsuk be a betegtájékoztatóban foglaltakat és a gyermekorvos utasításait!

Mikor alakulhat ki D-vitamin hiány?

• Hiányos, egyhangú táplálkozás, diéta esetén

• A nem megfelelő D-vitamin felszívódás miatt (emésztési problémák, cöliákia)

• Várandósság, szoptatás időszakában

• Vese problémák esetén

• Bizonyos gyógyszerek szedésének mellékhatásaként

• Ha nem tartózkodunk eleget valódi napfényen

Milyen betegségeket okozhat a D-vitamin hiány?

A D-vitamin hiányának elsődleges jele lehet az angolkór a csontok deformálódása, a gyakori csonttörés, a nehéz csontgyógyulás és a csontritkulás. Fokozza az autoimmun betegségek kialakulásának esélyét, például a reumás ízületi gyulladás, az inzulinfüggő cukorbetegség és a szklerózis multiplex. A hiány hozzájárul a szívelégtelenség, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés kialakulásához. Számos fertőzéses megbetegedés (nátha, influenza) is összefüggésben van a szervezet D-vitamin ellátottságával. 

Hogyan fedezhetjük a D-vitamin szükségletünket? 

A tavaszi, nyári hónapokban (áprilistól októberig) napi mintegy 20 percnyi szabad levegőn, napon töltött tartózkodással biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges D-vitamint. Természetes D-vitamin források a tengeri halak és a máj, de mivel ezekből keveset fogyasztunk, így szükség van a D-vitamin pótlására. Ezt egyszerűen és könnyen megtehetjük a patikákban széles választékban kapható D-vitamin készítményekkel és étrendkiegészítőkkel.

Egészséges, normál súlyú felnőtteknek ősztől tavaszig (szeptembertől áprilisig) szükséges D-vitamint szedni. Túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknél a szokásos adag duplája, azaz 3000-4000 NE javasolt naponta. Gyerekeknek legalább 1 éves korig, várandósoknak és szoptató anyáknak, illetve életmódjuk vagy betegségük miatt napsugárzást tartósan nem kapó személyeknek, valamint krónikus csont-, vese- és májbetegség, emlő- és vastagbélrák, magas vérnyomás esetén továbbá felszívódási zavarral rendelkező betegeknek (pl. Crohn-betegek) egész évben javasolt a D-vitamin pótlása.

D-vitamin pótlása gyerekeknek

Gyerekeknél a következő tünetek utalhatnak D-vitamin hiányra:

• A csontok, fogak gyengesége, elégtelen fejlődése

• Az izomzat tónusának csökkenése

• Gyakori légúti fertőzések

• Hangulatingadozások, szorongásra való hajlam

• Álmosság, kedvetlenség, levertség, erőtlenség

• Elgörbült alsó végtagok (angolkór)

• Sápadt bőr

• Puha koponyacsontok

• Boltozatos homlok

• Elgörbült alsó végtagok („O” láb kialakulása)

• A mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”)

• Fokozott hajlam a csonttörésre

A D-vitamin megfelelő szintje különösen fontos a fogantatástól számított első ezer napban. Magyarországon a két év alatti gyermekeknél a D-vitamin pótlása szakemberek irányításával, megfelelően történik. A D-vitamin pótlásáról azért kell gondoskodni már csecsemőkortól, mert az anyatej nem tartalmaz elegendő D-vitamint.

Gyerekeknél az alábbi esetekben van szükség fokozott D-vitamin bevitelre:

Túlsúly

A D-vitamin közvetlenül a testzsírba kerül, és ott felhalmozódik. Minél több zsírszövet van a szervezetben, annál kevesebb D-vitamin jut a véráramba, ahol szükség van rá. Ezáltal megnő a napi D-vitamin szükséglet.

1-es és 2-es típusú cukorbetegség

Tanulmányok igazolják, hogy magasabb D-vitamin szint mellett csökkenthető lenne az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának gyakorisága. Az alacsony D-vitamin szint gátolja az inzulinkiválasztást, míg a magasabb D-vitamin szint segíti a sejtek inzulintermelő munkáját, és segít csökkenteni a gyulladásokat, a cukorbetegséggel járó szövődményeket is csökkenti.

Fertőzés, betegség utáni lábadozás

A lábadozás időszakában a megemelt D-vitamin szükséglet kiegyensúlyozza az immunrendszer működését.