Röviden a gluténérzékenységről

A gluténérzékenység két fő típusra osztható: a cöliákiára (lisztérzékenység) és a nem cöliákiás gluténérzékenységre. Mindkét esetben a glutén fogyasztása tüneteket okozhat, de a cöliákia esetében ezek sokkal súlyosabbak lehetnek. A glutén egy fehérje, ami gabonafélékben található meg, úgy minta a búzában, az árpában és a rozsban.

A gluténérzékenység és a cöliákia tünetei változatosak lehetnek többek között okozhatnak emésztési problémákat, hasi fájdalmat, puffadást, hasmenést vagy székrekedést. Emellett a gluténérzékenység más tüneteket is okozhat, például fejfájást, fáradtságot, izom- és ízületi fájdalmakat.

Fontos megjegyezni, hogy a gluténérzékenység diagnózisát orvosi vizsgálatok alapján kell felállítani. Az érintetteknek életmódváltásra, gluténmentes étrendre lehet szükségük a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése érdekében.

A gluténérzékenység tünetei:

A gluténérzékenység tünetei változatosak lehetnek, és nem mindenki tapasztalja ugyanazokat a jelenségeket. A tünetek súlyossága is eltérhet az egyének között.  Néhány gyakori gluténérzékenységi tünetet:

Emésztési problémák:

• Hasmenés vagy székrekedés
• Puffadás és gázképződés
• Hasfájás

Általános tünetek:

• Fáradtság és kimerültség
• Fejfájás
• Hányinger és hányás

Bőrtünetek:

• Viszketés, kiütések vagy ekcéma
• Afták a szájban

Súlyvesztés:

• A felszívódási zavar miatt a tápanyagok hiánya súlyvesztést okozhat.

Izom- és ízületi fájdalmak:

• Fájdalom és merevség az izmokban és ízületekben

Mentális tünetek:

• Hangulatingadozások
• Koncentrációs nehézségek

Cöliákia-specifikus tünetek (az autoimmun jelleg miatt):

• A bélrendszeri károsodás miatt felszívódási zavar és tápanyaghiány
• Anémia vagy más vérszegénység

Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek más emésztőrendszeri problémákat is jelezhetnek, és a gluténérzékenység diagnózisát orvosi vizsgálatok alapján kell felállítani. Ha valaki gyanítja, hogy gluténérzékeny lehet, javasolt szakorvoshoz fordulni és szükség esetén gluténmentes diétát kipróbálni, figyelve a tünetek változásaira.

Lisztérzékenység vagy nem cöliákiás gluténérzékenység

Fontos megjegyezni, hogy a lisztérzékenység és a gluténérzékenység két különböző dolog, bár a tünetek némi hasonlóságot mutathatnak.

Cöliákia (Lisztérzékenység):

Egy Autoimmun betegség, amely a búza, rozs és árpa glutén fehérjéjére adott túlzott immunválaszként jelentkezik. Ilyenkor az immunrendszer megtámadja a vékonybél sejtjeit, súlyos károsodást  okozva ezzel a tápanyagfelszívásban. A cöliákia diagnózisát vérvizsgálatok és bélbiopszia segítségével állapítják meg, de léteznek otthoni önellenőrző tesztek is. A cöliákiás betegeknek életre szólóan tartaniuk kell a gluténmentes étrendet.

Nem cöliákiás gluténérzékenység):

A nem cöliákiás gluténérzékenység nem autoimmun jellegű. Az érintettek nem mutatnak olyan súlyos bélrendszeri károsodást, mint a cöliákia esetében. Tünetei hasonlóak lehetnek a cöliákiához, de általában kevésbé súlyosak és nem okoznak tartós bélkárosodást.  A lisztérzékenység diagnózisát nehéz megállapítani, mivel nincs specifikus laboratóriumi vizsgálat rá. Általában más okok kizárása után állítják fel a diagnózist. A kezelés gyakran a gluténmentes étrendet jelenti.

Mindkét esetben fontos, hogy az érintettek orvosukkal konzultáljanak a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. A gluténmentes étrend gyakran segít mindkét állapotban, de a cöliákia esetében a diéta életre szóló kötelezettség.

Rejtett glutén

A "rejtett glutén" kifejezés gyakran olyan helyzetekre utal, amikor egy személy olyan mennyiségű vagy típusú glutént fogyaszt, amely kiválthat tüneteket, bár a fogyasztott mennyiség alapján nem feltétlenül számítana nagy mennyiségű gluténbevitelnek. Ez a jelenség azért lehet, mert a glutén néha olyan ételekben vagy termékekben található meg, amelyekre az ember nem számítana.

Ez a kifejezés hasznos lehet a gluténérzékenyek számára, akiknek fontos, hogy teljesen elkerüljék a gluténtartalmú élelmiszereket. Az érintetteknek résen kell lenniük, és ellenőrizniük kell az élelmiszer címkéit, mivel a glutén gyakran "rejtett" formában található meg olyan termékekben, amelyek esetében nem feltétlenül gondolnánk rá.

Példák a rejtett gluténforrásokra:

Szószok és mártások: Néhány előre csomagolt szószban glutén található a sűrítőanyagok vagy adalékanyagok formájában.

Feldolgozott húsok: Például a panírozott vagy fűszerezett húsok gyakran tartalmaznak glutént.

Szójaszósz: Néhány szójaszósz glutént tartalmazhat.

Ételfeldolgozó üzemekben előállított élelmiszerek: Azok, akik súlyos gluténérzékenységgel küzdenek, figyeljenek az olyan élelmiszerekre, amelyeket ipari méretben gyártanak, mivel ezekben könnyen előfordulhat a keresett fehérje.

A lisztérzékenység is a gluténérzékenység diagnosztizálása

A lisztérzékenység és a gluténérzékenység diagnosztizálása általában egy szakember, például gasztroenterológus feladata, aki számos teszt és klinikai értékelés alapján állítja fel a diagnózist. Fontos megjegyezni, hogy mielőtt bármilyen változtatást eszközölnénk az étrendünkben, vagy ha gyanítjuk, hogy gluténérzékenységünk vagy cöliákiánk lehet, mindenképpen konzutáIjunk orvosunkkal.

Cöliákia diagnosztizálása:

Vérvizsgálatok: A cöliákia gyakran jár együtt bizonyos vérmarkerek emelkedésével. Anti-transzglutamináz és anti-endomizium antitestek ellenőrzése jellemzően része a kezdeti vérvizsgálatoknak.

Szövetbiopszia: A vérvizsgálatok pozitivitása esetén az orvos szövetmintát (biopsziát) vesz a vékonybélből, hogy ellenőrizze a glutén okozta károsodást. Ez az eljárás gyakran végbélbiopsziát is magában foglal.

Genetikai teszt: A cöliákiához hajlamosító gének (HLA-DQ2 és HLA-DQ8) kimutatására szolgáló genetikai teszt is segíthet a diagnózis felállításában.

Lisztérzékenység diagnosztizálása:

Vérvizsgálatok: Vérvizsgálatok segíthetnek a lisztérzékenység gyanújának ellenőrzésében. Ezek a vizsgálatok általában magukban foglalják az anti-gliadin antitestek, az anti-deamidált gliadin peptid antitestek, valamint a szövet-transzglutamináz antitestek ellenőrzését.

Kizárólagos diéta és tünetkövetés: Az egyik módszer a lisztérzékenység diagnosztizálására az, hogy az egyént gluténmentes étrendre helyezzék, majd figyeljék, hogy a tünetek javulnak-e. Ezt követően a gluténtartalmú étrend újbóli bevezetése és a tünetek figyelése segíthet a diagnózisban.

Eliminációs diéta: Az orvos egyénre szabott eliminációs diétát is alkalmazhat, amelyben a személy kizárja a gluténtartalmú élelmiszereket az étrendjéből, majd figyeli a tünetek változását. Ebben nagy segytségre lehetnek a gluténmentes Gullón termékek.

Mindkét esetben a diagnózis felállítása és a megfelelő kezelési terv kialakítása érdekében fontos, hogy a beteg szorosan együttműködjön az orvossal. A szakember által végzett diagnosztika biztosítja a megfelelő és személyre szabott kezelést.